Rengeteg helyről halljuk, hogy az emberek legnagyobb problémája, a felelősségvállalás hiánya. Várják, hogy mások oldják meg helyettük a problémát. Orvosok, politikusok, szülők, barátok, munkahely stb. Ahogy a gyerekekkel dolgozom és együtt fejlődöm velük sokat gondolkodom azon, hogy vajon a felnőtteknél, mikor is alakulhatott ki a felelősségvállalás hiánya. Nyilván ez egy sokkal tágabb téma, de a legegyszerűbb példát megmutatva, talán mindenki elgondolkodik azon, hogy hogyan is tudja gyermekében (és önmagában) erősíteni a felelősségtudatot. 

Mikor a gyermek 3-5 évesen például összetör egy poharat, vagy festékes lesz a ruhája, akkor a hozzátartozó hangosan megszólja, hogy “mit csináltál??? ez butaság,hogy csinálhatsz ilyet...”  ilyenkor a gyermekben kialakulhat, hogy ha ő csinál valamit, akkor az rossz és szidás jár érte és nem szeretik őt, tehát a jövőben könnyebb azt mondani: De nem is én voltam!

Ez nem azt jelenti, hogy ne legyenek szabályok és hagyjunk mindent a gyermekre! A gyerekek roppant intelligensek, ezért beszélgessünk velük. Ha eltörött a pohár...üljünk le és BESZÉLJÜK meg. A legnagyobb ajándék, amit taníthatunk nekik az a felelősségvállalás, hiszen felnőve így lesznek igazán életrevalók és szabadok!

Hajba Eszter